Mit írjak a weboldalamra?

Kezdjük a rossz hírrel: senki nem olvassa el

Ez nem cinizmus, hanem mért adat. A Nielsen Norman Group, a webes használhatóság legrégebbi kutatóműhelye évtizedek óta követi szemkamerával, mi történik valójában egy weboldalon.

Egy átlagos oldalmegtekintés alatt a látogatónak legfeljebb a szavak 28%-ára van ideje, és a valószínűbb érték inkább 20%. A tesztalanyok 79%-a nem olvasott, hanem pásztázott minden új oldalt, és mindössze 16% haladt szóról szóra.

Az is számít, hol pásztáz. A látogatási idő 57%-a a hajtás fölött telik, vagyis azon a részen, ami görgetés nélkül látszik. A második képernyő már csak 17%-ot kap. Vízszintesen pedig balra dől a figyelem: az idő 69%-a a bal oldalon telik.

Ebből egyetlen gyakorlati következtetés van, de az nagyon erős. Nem szöveget kell írnod, hanem válaszokat, elöl, rövid blokkokban, kiemelt lényeggel. Az az összefüggő, gondosan felépített három bekezdés, ami a végén jut el a lényegig, a weben egyszerűen nem ér el senkihez.

Az öt kérdés, amire minden oldalnak válaszolnia kell

Mielőtt egyetlen mondatot leírsz, érdemes tudni, mit keres a látogató. A gyakorlatban öt kérdés van, és mindig ugyanaz az öt.

1. Mit csinálsz? Egy mondatban, szakzsargon nélkül, úgy, ahogy egy ismerősödnek mondanád. Ha ehhez két mondat kell, még nem elég éles.

2. Kinek? És ami legalább ennyire fontos: kinek nem. Aki mindenkinek szól, az senkinek nem szól. „Lakberendezés” helyett „Panellakás-felújítás budapesti családoknak” sokkal többet mond, és a keresésben is jobban céloz.

3. Miért téged válasszalak? Itt buknak el a legtöbben, mert jelzőket írnak konkrétumok helyett. Erre mindjárt visszatérünk.

4. Mennyibe kerül? Ha nem adható fix ár, akkor nagyságrend vagy kiindulási ár. Az ár hiánya nem semleges, hanem elriasztó.

5. Mi a következő lépés? Egyetlen, egyértelmű cselekvés. Nem három gomb egymás mellett.

Az első képernyőnek az 1., a 2. és az 5. kérdésre kell válaszolnia. Ha ez a három nincs meg görgetés nélkül, a látogatók nagy része sosem jut el a többiig.

Oldalanként: mit írj hová?

Főoldal. Mit csinálsz, kinek, miért te, és egy cselekvés. Ez nem a cégtörténet helye. A gyakori hiba, hogy a főoldal az „1998 óta a piacon” mondattal indul, miközben a látogatót az érdekli, hogy megoldod-e a problémáját.

Szolgáltatás-oldalak, szolgáltatásonként külön. Ez a legfontosabb oldaltípus, és a legtöbb kis oldalon hiányzik. Ide öt dolog kell: milyen problémát oldasz meg, hogyan zajlik a folyamat, mit kap az ügyfél a végén, mennyibe kerül, és mi a következő lépés. Keresőoptimalizálási szempontból is ezek a legértékesebb oldalak, mert a vevő nem a cégedre keres, hanem a szolgáltatásra.

Rólunk. Nem önéletrajz, hanem bizalom-oldal. Miért bízhat benned az, aki még soha nem hallott rólad: mióta csinálod, hányan vagytok, hol vagytok, kik dolgoznak nálad. Arcok és nevek. Ez az az oldal, ahová a látogató a döntés előtt megy vissza.

Kapcsolat. A leggyakrabban elrontott oldal. Kattintható telefonszám (mobilon egy koppintás legyen a hívás), e-mail, cím, nyitvatartás, térkép, és egy rövid űrlap. Ha bármelyik hiányzik, azt a látogató nem fogja megkeresni, hanem továbbáll.

GYIK. A legolcsóbb tartalom, amit írhatsz, mert már megvan: pontosan azok a kérdések, amiket telefonon szoktak feltenni. Ráadásul ezek a mondatok szó szerint egyeznek azzal, amit a keresőbe is beírnak.

A tudás átka: amit te magától értetődőnek gondolsz

Van egy hiba, amit szinte mindenki elkövet a saját szakmájáról írva. Annyira benne élsz, hogy már nem látod, mi az, amit a másik nem tud. A szakma nyelvén írod le, amit a vevő teljesen máshogy nevez.

Egy konkrét példa: a szakma „nyílászáró-csere”-t mond, a vevő „ablakcserét” keres. A szakma „gépjármű-diagnosztikát”, a vevő azt, hogy „miért világít a motorhiba jelzés”. Mindkettő ugyanaz, de csak az egyikre keresnek rá.

A szabály egyszerű: írj úgy, ahogy a vevőd keres, ne úgy, ahogy a szakma nevezi. Ha nem tudod, hogyan keres, kérdezd meg azokat, akik felhívnak. Ők a saját szavaikkal mondják el, és pont azok a szavak kellenek az oldalra.

Ez nem butítás. A szakmai pontosság maradhat a szövegben lejjebb, a részleteknél. Az első mondatnak viszont azon a nyelven kell szólnia, amin a kérdés érkezik.

Jelző helyett bizonyíték

„Megbízható, precíz, rugalmas, ügyfélközpontú.” Ez a négy szó szerepel a magyar kisvállalkozói weboldalak túlnyomó részén, és pontosan ezért nem jelent semmit. Nincs az a cég, amelyik azt írná magáról, hogy megbízhatatlan.

A jelző állítás, a szám bizonyíték. „Gyors kiszállás” helyett „24 órán belül kimegyünk”. „Nagy tapasztalat” helyett „18 éve, több mint 400 lakásban”. „Kedvező ár” helyett a tényleges ár vagy sáv. „Széles választék” helyett a darabszám.

Ha nincs számod, akkor is van bizonyítékod: konkrét eset, előtte-utána fotó, ügyfél neve és mondata, garancia, tanúsítvány, határidő-vállalás. Bármi, amit a versenytársad nem tud egy az egyben lemásolni magáról.

Gyakorlati teszt: olvasd el a saját mondatodat, és kérdezd meg, hogy a konkurenciád le tudná-e írni ugyanezt magáról szó szerint. Ha igen, akkor az a mondat nem dolgozik.

Írd ki az árat, vagy legalább a nagyságrendet

Ez a leggyakoribb vitatéma, ezért érdemes tisztázni. Az ár elhallgatása mögött általában két félelem áll: hogy elriasztja a vevőt, vagy hogy a versenytárs alálicitál.

A gond az, hogy az ár hiánya nem semleges állapot. A látogató ilyenkor nem gondolja azt, hogy „biztos jó ár lesz”. Hanem továbbmegy oda, ahol megtudja, vagy azt feltételezi, hogy drága leszel. Az árkérésre pedig a legtöbb ember nem szán energiát, ha csak tájékozódik.

Ha tényleg nem adható fix ár, mert minden munka más, akkor is van megoldás: kiindulási ár („150 ezer forinttól”), tipikus sáv, egy konkrét példa-projekt árral együtt, vagy egy rövid magyarázat arról, mitől függ az ár. Bármelyik jobb, mint a semmi.

Erről bővebben: mennyibe kerül egy weboldal, ahol a hazai ársávokat néztük végig.

Hogyan állj neki, ha üres lap van előtted?

Az üres lap ellen nem az segít, ha jobban koncentrálsz. Az segít, ha nem írásként kezeled a feladatot.

1. Írd le, mit kérdeznek tőled telefonon. Az elmúlt tíz érdeklődő kérdéseit, szó szerint az ő szavaikkal. Ez lesz a GYIK-ed és a szolgáltatás-oldalad váza, ingyen.

2. Mondd fel hangosan, mit csinálsz. Úgy, mintha egy ismerősödnek magyaráznád egy kávé mellett. Vedd fel telefonnal, és írd le. Ez a felvett mondat majdnem mindig jobb, mint amit „hivatalosan” írnál, mert nincs benne görcs.

3. Húzd ki a felét. Ez a legnehezebb lépés és a legnagyobb hozamú. Ami marad, az a lényeg.

4. Fordítsd meg a sorrendet. A válasz kerüljön előre, a magyarázat hátra. A weben nem lehet felvezetni.

5. Minden oldal végére egy cselekvés. Egy, nem három.

És egy megnyugtató zárógondolat: a weboldal szövege nem kőbe vésett. Sokkal jobb ma élesíteni egy jó, de nem tökéletes szöveget, mint fél évig várni a tökéletesre. Ha az oldalad szerkeszthető, a finomítás öt perc, és a valós látogatói adatokból amúgy is többet tanulsz majd, mint bármelyik tervezésből.

Gyakori kérdések